A 2010/11-es tanévben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Audiovizuális emlékgyűjtés címmel egy olyan programot bonyolított le, amelynek során 69 oktatási intézmény pedagógusainak és tanulóinak bevonásával közel 3000 történeti interjú elkészítésére került sor. A program része volt a megvalósítást támogató pedagógus-továbbképzés is, amelyhez segédanyag is készült, s amely erről az oldalról is letölthető. A segédanyag bevezetőjéből idézünk most néhány gondolatot:
„Elbeszélni azt, ami megtörtént velünk az időben. Talán ez a legemberibb tulajdonság. Ez tesz leginkább emberré bennünket, hogy beszélünk és hallgatunk, hogy meghallgatunk valakit. Magyarországnak milliónyi személyes története van. Az elmúlt évszázad története nem csak azért nyomaszt bennünket, mert világháborúkat veszítettünk, mert honfitársainktól többször is megtagadtuk az együvé tartozást. Nem csak azért nagy ez a teher, mert nyilvánvaló bűnök és hazugságok hálózták be mindennapjainkat. Legalább ilyen súlyú teher, hogy minderről nem beszéltünk, hogy a szülők, nagyszülők nemzedéke nem mondta, nem mondhatta el történetét.
Az „Emlékpontok – Audiovizuális emlékgyűjtés” elnevezésű programot a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány dolgozta ki. A projektnek számos előzménye van, hiszen az elmúlt közel egy évtizedben munkatársaink több mint ezer interjút készítettek kiállítások vagy teljes múzeumok létrehozásakor. Ugyanolyan előzmény az Oktatási Minisztérium „Családtörténet” elnevezésű programja, melynek tapasztalatait igyekszünk hasznosítani. Projektünk mottója: „Mondd el, hogy tudjuk!” Azt szeretnénk, ha Magyarország legfiatalabb nemzedéke, a rendszerváltás után születettek kezdenék meg az emlékgyűjtést. A középiskolai tanulók tanáraik és a projekt többi szakembereinek segítségével a program időtartama alatt sok száz interjút készíthetnek. A diákok nagyszülők, rokonok, szomszédok, ismerősök emlékeit rögzítik majd kamerákkal az „oral history” módszertanával. Célunk egy a történelemtanításban alkalmazható új módszertani eszköz bevezetése, mely miközben a felnövekvő nemzedékek infókommunikációs ismereteire és percepciós szokásaira támaszkodik, hozzájárul a diákok történeti tudatának erősödéséhez, és az emlék-áthagyományozás révén elmélyíti a nemzedékek közötti információs és érzelmi kohéziót.
Sajnálatos tény, hogy a hazai középiskolai történelem-oktatásban csekély súllyal szerepel(nek) az 1945 utáni korszak(ok) tematikája, amely(ek) jelenleg csupán az utolsó félév anyagát képezi(k). Ezen állapot változtatása indokolt, hiszen a diákok társadalmi ismeretei leginkább a jelenkor eseménytörténetének anyagára alapozva válnak „életszerűvé”. A kialakult állapot tarthatatlanságát jelzi, hogy számos felmérés szerint a középiskolai tanulók majd kétharmada semmilyen információval nem rendelkezik az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, valamint az ezt követő korszak(ok)ról.
Jelen kézikönyvünk első fejezetében az emlékgyűjtés pedagógiai kontextusát járjuk körül. A történelemórák tananyaga más, mint az egyéni emlékezet. Az utóbbiban rejlő feszültség izgalmas és termékeny, ugyanakkor számos nehézséget is okoz. Hasonlóan fontos kérdés az interjúkészítés pszichológiája: a fiatalokat fel kell készíteni mindazokra a lelki történésekre, amelyek az emlékezésből, illetve a nemzedéki különbségekből fakadnak. A pedagógiai projekt hasznát és módszertanát általánosságban is taglalja a kézikönyv, de részleteiben is végigvezeti az olvasót az emlékgyűjtés egyes pedagógiai fázisain különös tekintettel a lehetséges buktatókra. Természetesen nem kerülhettük meg azt a kérdést sem, hogy milyen tantárgyakkal és mi módon kapcsolható össze – és milyen kompetenciák fejlesztésére alkalmas – ez a projekt.
Az interjúkészítésről már az előszóban érdemes elmondanunk, az nem egyszerű kérdezz-felelek játék, hanem komoly pszichológiai és speciális kommunikációs képességeket követelő kapcsolat két (vagy több ember) között. Az interjúzás technikáját ezért felsőfokú intézményekben legalább egy éven át tanítják az érintett szakokon. Az interjútípusok és -helyzetek alapos tanulmányozása és gyakorlása ezért kulcsfontosságú a diákokat instruáló tanárok felkészítésében. Projektünk hitelessége és szakmai elfogadottsága jórészt az interjúk minőségén fordul meg, ezen túl a szóban forgó készségek elsajátítása és átadása garantálja, hogy az interjúk nem okoznak kellemetlen szituációkat, pszichés kellemetlenséget, kudarcélményt.”
Az idézett segédanyag teljes terjedelmében letölthető innen.